A szerelvényben ma csupa fekete kabátos ember utazott, ez meg valahogy hatással volt rám... Tegnapelőtt volt szilveszter, ez az új év második napja és az emberek feketében voltak. Hirtelen az jutott eszembe, hogy talán így gyászolják a 2008-as évet. Ekkor valami hirtelen felindultságból levettem a szinte-fekete-szövetkabátomat... Piros pulcsi volt rajtam. Én nem gyászoltam.
--------
A férfi a teraszon állt és rálehelt az üvegre. A nő a szobából figyelte tevékenységét. A férfi ekkor a párás teraszajtóra egy szívet rajzolt az ujjával, majd elmosolyodott. A nő kacagva fogadta a vallomást, ami -egyszerűsége ellenére- talán a lány minden vágyát megfogalmazta. A jövő év Nekik is tartogat valamit.
-------
Egy ismerősöm mindig azt mondogatja, nincs idő. Nincs múlt, sem jövő, csak a most van. Azt kell értékelni. Nem törődni semmi mással. 2008 utolsó napján, azt hiszem, megértettem, miről beszél. Sosem voltam igazán optimista. Naiv, az igen, s az is maradok. Néha csalódok emberekben, s néha van, aki bebizonyítja, érdemes csalódni, hogy tisztábban lássak. Az elmúlt évben tapasztalatokat kaptam -minden téren. Belekóstoltam valamibe, ami számomra egészen új, egyelőre még meg sem fogalmaztam, neve sincs. Talán nem is baj. Hmmmm.
-------
"-Vigyázz a szádra! -mondta.
-Eszemben sincs...."
Nekem sincs.
-------
Már az év első percében is azt csináltam, amit egész évben szeretnék. A babonaság nem mindig bolondság. A hülyék fegyvere a rossz dolgok ellen. Fogadalom? Az is volt. Meg is tartom. Nem lesz nehéz.

Ingyiri-bingyiri.

Pippi