Csudajó nap ez a mai. Nem csak azért, mert Mikulásbácsi becsekkol a jókislányokhoz és jókisfiúkhoz (megjegyzem, engem éppen ezért kihagyott a körből), hanem mert ma csupa olyan információ került a birtokomba, ami egyrészt feldobott, másrészt hozzájárul a napi jócselekedetek véghezviteli listájához. Hiába, néha én is jó vagyok valamire. Bleed Barátunk mostmár meglehetősen jól tartja magát, igazán pozitív meglepetés volt látni, hogy némi unszolásra mosolyog is, kidugja a nyelvét, meg nagyobb erőkifejtésre is képes. Ez dobta fel a tegnapi napom. A mai jóhírek kimerültek drágalátos egyetemünkkel kapcsolatos információkban, melyek megnyugtattak... Van esélyem az életben maradásra. Tegnap mellesleg igencsak kellemes napom volt, délelőtt bementem suliba, hogy a szokásos pénteki szocializálódási kényszeremnek eleget tegyek, minek eredménye képpen Nina, Olin és Ed befalták a Nekik gyártott csokis sütit (az egész támadás nem tartott 3 percig, s még jól jártam, hogy a doboz megmaradt....), aminek nagyon örültem, merthát ki nem örül, ha nekifutás nélkül pillanatok alatt elfogy, amit süt/főz??? Szóval elégedett voltam. Őkmeg lelkesek. Ed is magához ragadta az indexét, majd átsurrantunk a D épületbe, ugyanis ez a Drága Nagyember fenomenális képességekkel rendelkezik... otthagyta a fénymásolónál az eredeti példányt, amit kölcsönkért egyik Mókusomtól. Nembaj, a szerencse velünk volt, szóval a vérengzés elmarad. Hm. Aztán Könyvtár Klubban is elütöttünk egy jócsomó időt, mialatt Olin és Nina is kellőképp leépült szellemileg, aztán inkább otthagytak minket. Nem telt el ét-három perc, megjelent Drágalátos Kocka Úr is, aki nagyszerű egyéniségével mégjobban csökkentette a színvonalat, tehát immáron hárman rontottuk a forgalmat... Naja, a kívülállók szemében körülbelül annyi történhetett, hogy "dejó dolga van annak a hülyelánynak ott". És tényleg. Szóval két ilyen körülírhatatlan egyéniség közé beszorulni (a szó legszorosabb értelmében) felér egy extrahabos forrócsoki fogyasztásának élményével... az meg -mint tudjuk- már a jujjdejó-kategória. Nah miután a fiúk kiélték szadista hajlamaikat, megérkezett Ed egyik őrsvezetője, elkezdődött a "ki mesél jobban/több/jobb viccet", amúgy férfiasan. Énmeg csak haszonélveztem -mint mindig. Szóval a péntekem egész jól alakult (leszámítva némi lelkiválság-ügyet)... Aztán eljött az este, s az estével Nina is megérkezett, hajnali nemtudommeddig itt volt nálam, ezalatt fogyott egy kis cherry, cheetos, szőlőlé, süti. Hihetetlen jó hangulatot teremtettünk magunknak, Ninával ez nem nehéz ügy. Aztán Ed is bekapcsolódott online, majd a technika csodájának köszönhetően lehetősége nyílt több ízben kiröhögni minket... Ninával meg azt hiszem, mégjobb kapcsolatba kerültünk -hát ezekután nem is csoda... Heheheee... Aztán hazataxizott, merthát úgy látta jónak. Ma reggel (illetve ami nekem reggel volt) fél 12-kor ébredtem, arra, hogy a szomszédok nagyonnagyon beszélgetnek (kiabálás a fal túloldaláról...), felkeltem és amúgy urasan nekiálltam élvezni a csendet, a meleg szobát, a sok bögre kakaót és a sajtos melegszendvicseket.
Pippi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.