Ígéret szép szó, ha megtartják, mégszebb. Tehát én megtartom, mert néha szokásom. A néha itt szinte a gyakori rokonértelmű kifejezése. Szóval írok pár gondolatot Edről, részint azért, mert igényt tartott rá, részint meg mert fő az egyenjogúság: Boszi is kapott már pár sort. Meg mert hihetetlen. Tehát a pálmaleveles néger rabszolgák ideje lejárt, mert nemszeretem az egzotikus kaját. Ed állítólag nem ijed meg a konyhában! Merész. De nem csak ezért érdemelte ki megelőlegezett kegyeim. Hanem mert táncol is! Eh... viccet félretéve. Nem, úgy nemmegy. Tehát az egyetem ugyebár arra való, hogy ismerkedjünk, dorbézoljunk meg szívjuk a fogunkat. Vagy facér illetők esetében mások ... fogát. Hát a gólyatáborban megismerkedtem ezzel a monumentális alkotással, természetesen, mivel hímnemű egyedről van szó, meg kell említenem Egyetlen Jessym szíves közbenjárását, aki valahogy kivételes tehetséggel rendelkezik az imádnivaló kategóriába sorolandó emberkék felkutatásában. Nem mellesleg legalább 5 egyént tudnék név szerint említeni. Illetve a név-dolgot hagyjuk, mert még a végén belesülök. De egy biztos -nem, most nem az Unicum és nem is a rendőrbácsi-, hogy ezeket a kapcsolatteremtési kísérleteket sosem bánom, partner vagyok. Az efféle kincskeresések során néha valóban összeakadunk csilli-villi bizsukkal, amiket eladunk. Meg néha nembizsukkal is, azokat meg a markunkban tartjuk és nagyon vigyorgunk hozzá... Jessy néha helyettem ás kincsért, énmeg tartom a markom. Hát megint belehullott valami izé... Le kell róla kaparni a kőmaradékokat és már csillog is. Belürü'.
Pippi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.