Ma bedöglött "alattam" a metró. Hát igen, ez már kisugárzás... Még szerencse, hogy nem siettem sehova, csak ZH-zni... Újabban előfordul, hogy van egy jó napom, egy hete még fordított volt az arány. De sebaj, én örülök a pofonnak is, ha röhögve adják. Szóval Pippi hősi jellem, ha a gravitációval is harcol, akkor mit neki pár rossz nap. Meghát azért jelentősen megkönnyítik a problémák (nem a gravitácira gondolok...) elviselését Bizonyos Személyek. Bár néha olyan üdítően hat rám a törődés, hogy nem érzékelem a negatív eseményeket. Minap például Nina örvendeztetett meg néhány aprósággal, ezért köszönet Neki. Olin újabban nem örvendezteti meg köreinket becses jelenlétével, aminek tulajdonképpen örülünk. Nem, nem azért, mert nem szeretnénk, sokkalinkább, mert együtt örülünk sikeresnek indult és szerencsésnek ígérkező párválasztásának. A célszemély Bogyó, aki még nem is sejti, miféle borzalmak várnak Rá... Mertugyebár a mi Drága Olinunkat ébenfából faragták -nem azért, mert sötét, hanem mert értékes, csak nehéz kivárni, míg bevillantja az értékeit... De hiszek Bogyó akaraterejében. Elvégre bevállalt egy gólyatábori szervezői tisztséget, az ilyen Ember legény a gáton, na. Ráadásul Edék őrsét vezette, ez meg ugyebár önmagában küldetés. Na nem fényezem tovább, hátha elolvassa... Szóval remélem, Olin most jóidőre megtalálta a boldogságát, s hogy ettől még nem hagy minket nyugton, mert hosszútávon azért -fáj, de be kell vallanom...- hiányozna! Nináról röviden annyit, hogy imádnivalóan áll Neki a szemüveg, ezt mondtam is Neki, mire Ed kijelentette, hogy hamarosan Őis beszerez egyet. Hát most törjem le a lelkesedést? Ugyan... Nekem már van, a végén majd úgyis kiderül, hogy miattam akarnak Ők is szemüveget... Biztos azért, mert olyan hihetetlenül értelmiségi fejem van tőle és irigylik... Hát NEM. Márminthogy az értelmiségi-lét maximum látszat, tartalom nincs mögötte, de nembaj, hadd éljenek ebben a hitben tovább. Majd jót virulok Rajtuk... Az lesz ám az optikai csalódás. Heh. Ma valahogy nem sziporkázok, nade mondtam én, h nem vagyok a helyzet magaslatán. Ellenben jó hírt kaptam Bleedről: hamarosan áthelyezik végre egy rehabilitációs központba. Juhu! A héten meg is látogatom, csak még nem tudom, mikor. Ideje lenne fodrász után is néznem itt Pesten, csakhát a bizalmatlan formám... Ráadásul drágák is. Hm. Cikáznak bennem a jó-és rossz hangulat-hullámok, ezért hagyom a francba az irgálást, elpunnyadok egyet... (Hihetetlenül elment az életkedvem e percben.)

Pippi