HTML

A Hitvány Papírkutya kalandjai a Vízzel

"Az őrület és a határán."

Napi okosság:

Címkék

alvás (3) barátok (32) betegség (5) bkv (9) blog (2) budapest (18) buli (14) család (7) desszert (3) egészségügy (1) egyiptomi (2) éjszaka (12) emberek (18) evészet (11) film (1) fogyás (1) fraktál (1) halottaknapja (1) hétvége (6) humor (11) internet (16) ismerősök (1) karácsony (5) kopt (2) kritika (11) munka (5) nyár (5) nyomorom (10) öröm (7) otthon (13) pályázat (2) suli (14) utazás (5) vevészet (2) vizsgaidőszak (3) zh (5) Címkefelhő

2008.10.07. 18:56 Pippi

Aki keres, az talán.

Ma délután kettőkor randevúm volt Olinnal, hőn szeretett Egyetemünk környékén. A helyzet az, hogy az  előző bejegyzésben említett eset nem esett meg... Számításaim sajnos helyesnek bizonyultak és a csoportos teadélután elmaradt. Hanem makacs ember ám a Pippi, nem hagytam annyiban a dolgot, kerítettem magamnak egy vállalkozó szellemű Olint, aki örömmel el is jött -legalábbis úgy tűnt, hogy örül. Kettesben elindultunk felkeresni a Sirius teaházat. Megbeszéltük, hogy a kívülállóknak majd azt mondjuk, elsőre odataláltunk. Ezen a ponton megjegyezném, hogy a nyilvánosság számára ez a hivatalos verzió. A boltosnénit a teaház hollétéről nem, ismétlem: nem kérdeztük meg... Tehát miután a boltosnéni nem mondta meg, hogy merre ne menjünk és hol nincs a teaház, természetesen lementünk a lépcsőn és elénk tárult. Nem Szezám. A hely meglepő és mulatságos. Az első benyomásod az, hogy valószínűleg ez nem is Magyarországon van, mert a "személyzet" kedves (!), mosolyog (!!) és érdeklődik a hogyléted felől (!!!), meg egyáltalán: törődik veled, mint Vendéggel (!!!!!!!!!!!). Ilyet tán még sosem tapasztaltam, s ez nem annak tudható be, hogy kevés helyen jártam, sokkal inkább a jól ismert hazai mentalitásnak. A hely nem volt drága, sőt! Iganis megérte a pénzt és méginkább az időt! Apropó, idő... az ott nem volt, illetve ha volt is, repült. Nem tudom, mikor érkeztünk pontosan, de egyszer csak arra eszméltünk, hogy lassan négy óra. Atmoszférája, az van, mégpedig illatos és meleg és bágyadt, éppen olyan, amilyennek egy kellemes helyet a regényolvasók elképzelnek. Nagy, puha párnák, sok szőnyeg, kényelem. De mindez szinte elhanyagolhatónak tűnik, mikor rájössz, hogy ez egy olyan hely, ahol akárhogy kinézhetsz, akárhogy elfekhetsz, akármit mondhatsz, mindezt egy fantasztikus illatú és ízű tea mellett. Uhh igen! A "bögrék" is rendhagyóak, ez is tetszik. Najó, vége a reklámnak... Szóval Olinnal sokat cseverésztünk mindenféléről, meg másról is, közben pedig több ízben felálltunk és körülnéztünk, belestünk minden zeg-zugba. Nyilván mindegyiket ki akartuk próbálni, de ahogy az egy ilyen pompás vendéglátóegységnél dukál: foglalt volt mind. Aztán cserélődtek a vendégek, mi meg csak hemperegtünk jobbra-balra. Olin kijelentette, hogy úgy érzi magát, mint egy "nagy, kövér macska" és őszintén szólva ahogy ránéztem, se nagynak, se kövérnek nem láttam, tehát annyiban maradtunk, hogy macska. Sajnos a tea (Olin Irish Cream-je, meg az én borsmentám) hamar fogyott, de attól mi  még fetrengtünk tovább. Jól kiagyaltuk, hogy a legközelebbi alkalommal bővítjük köreinket és csoportfoglalkozás keretében jövünk el, mert annak is megvan a maga garázsa, meg alagsora. Komolyra fordítva a szót, Chopin. Tényleg, a zene! Hát azis volt, de még milyen és mennyire... Valahogy képtelenek voltunk nem megjegyezni, hogy "ezdejó" meg "eztismerem" meg "ezedithpiaf". De aztán Olinnak mennie kellett, én meg hülyén néztem volna, ha egyedül maradok, ezért mentem Vele. Az ajtón kilépve otthagytunk egy pici darabot magunkból (nem a sarat a cipőről...), viszont elvittünk egy nagy élményt. Illetve fejenként egyet. Hamarosan újra előfordulok ott. Hogy kivel/kikkel/mikkel, az nem biztos.

Pippi

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://pippi.blog.hu/api/trackback/id/tr42701607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

olin · http://www.gamer365.hu/profile.php?user_id=6729 2008.10.07. 19:00:53

Hát ezen bejegyzés hatására ismét elemi erővel tört rám a nevetés. Csodás lett, és a délután is az volt. Legjobb "randim" mióta az eszemet tudom! :D